Gyűjtőköri szabályzat

Gyűjtőköri szabályzat

A Szabó Magda Művelődési Ház és Könyvtár általános gyűjtőkörű közkönyvtár.

Alapvető feladatait a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997.évi CXL Törvény határozza meg.

A könyvtár a könyvek célszerűen gyarapított, rendezett és használatra szánt gyűjteménye. A könyvtár funkcionális működésének egésze három fő tevékenységre bontható: 

  • a gyűjtemény alakítása, amely különböző információ hordozókból a könyvtár funkciójával összhangban történő, megtervezett válogatás jelent; 
  • az így összegyűjtött dokumentumok rendszerbe foglalása a hozzáférhetőség biztosítására, majd formai és tartalmi elemeinek feltárása annak érdekében, hogy a rendszerben elfoglalt helye megállapítható legyen; 
  • a rendezett és feltárt gyűjtemény (egyes dokumentumok és az összességében képviselt információk) közvetítése, ill. szolgáltatása.

Az összegyűjtött információk a könyvtári állományban, majd ennek rendezett és feltárt formájában, a gyűjteményben öltenek testet. Így a hatékony, a tudományos és technikai fejlődéssel lépést tartó információközvetítés alapja e gyűjtemények korszerű, színvonalas megszervezése. A könyvtári állomány gyűjtésének helyi szabályozását, mindig a gyűjtőköri szabályzat foglalja össze.

 A Szabó Magda Művelődési Ház és Könyvtár, mely a tevékenységeit különböző szakfeladatokon látja el. A könyvtár működése a következő szakfeladatokon működik:

  • Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
  • Könyvtári állományának feltárása, megőrzése, védelme
  • Könyvtári szolgáltatások

Alapfunkciójából adódóan általános gyűjtőkörű, nyilvános közkönyvtár. Az muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint alapfeladata a város, és a lakókörzetében élők könyvtári, könyvtárhasználati igényeinek, érdeklődési körének, megfelelő tájékoztatásának, informálásának hatékony ellátása. A könyvtári anyagok beszerzése az intézmény alaptevékenységének megvalósítását segíti. A könyvtár, állományának gyarapításakor figyelembe veszi a használók igényeit, foglalkozási, képzettségi és anyanyelvi összetételét, érdeklődési körét, az állomány arányos fejlesztését. A gyűjtés minden ismeretágra, tudományterületre, művészetre kiterjed. Tartalmi korlátozásai nincsenek, de különböző mértékben határozza meg a gyűjtés mélységét. A példányszámot a mindenkori, tényleges és potenciális olvasótábor határozza meg.

A gyűjtemény kialakításánál figyelembe veendő tényezők:

A gyűjtemény kialakításánál legfontosabb tényező a költségvetési keret, amely befolyásolja a beszerzendő dokumentumok körét, típusát és darabszámát. A költségvetés tervezése és testületi jóváhagyásakor törekedni kell az optimális anyagi fedezet biztosítására.

A dokumentumállomány gyarapodásának lehetséges forrásai:

  • vétel
  • ajándék.
  • csere

 

A dokumentumok beszerzési forrása:

a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól a kiadott állománygyarapítási tanácsadók segítségével

  • könyvesboltokból
  • könyvkereskedőktől
  • közvetlenül a kiadóktól
  • magánszemélyektől

Írások, nyomtatott dokumentumtípusok:

  • könyv
  • periodika
  • térképek

 

Audiovizuális ismerethordozók:

  • hangoskönyvek
  • CD felvételek
  • Videofilmek
  • DVD filmek

A gyűjtőkör részletes leírása

  • Gyűjti a filozófia klasszikusainak műveit, a társadalom-, természet- és alkalmazott tudományok alapvető tudományos műveit, az előbbiek ismeretterjesztő irodalmát.
  • Gyűjti a világirodalom és nemzeti irodalmunk klasszikusainak és kiemelkedő kortárs alkotóinak szépirodalmi munkái, ifjúsági- és gyermekirodalmat.
  • Beszerzi és gyűjti a városra vonatkozó helyismereti dokumentumokat, irodalmat.
  • A könyvtár névadójának, Szabó Magda műveinek a gyűjtése válogatva.
  • Gyűjti a helyismereti periodikákat, és a helyi lapokat
  • Válogatva gyűjti a zenei-, irodalmi-, nyelvi lemezeket, CD-ket; CD-ROM-okat és DVD-et.

Kizárások:

Nyelvi és időhatárok: a könyvtár csak 1945 után megjelent műveket gyűjt magyar nyelven, kivételt képeznek nyelvi téren a szótárak, nyelvkönyvek.

Kiemelések:

  • Beszerzi a város történetéhez és kulturális életéhez kapcsolódó dokumentumokat, periodikákat a teljességre való törekvéssel (helytörténeti állomány)
  • Figyelemmel kíséri és válogatva beszerzi az egyetemi-főiskolai oktatáshoz ajánlott kézikönyveket az olvasói igények tekintetében.
  • A DVD filmek gyűjtésénél az oktatásban használható kötelező irodalom feldolgozásait, a filmtörténeti értékeket részesíti előnyben; szórakoztató- és ismeretterjesztő filmeket, mesefeldolgozásokat válogatva gyűjt. A mára elavulttá vált video állomány cseréje a korszerű DVD formátumú dokumentumokra.

Könyvek:

  • kézikönyvek
  • szépirodalomi
  • szakirodalomi.

 

Kézikönyvek: magyar nyelven megjelenő – lexikonok, enciklopédiák, kronológiák. Atlaszok, magyar- és világirodalmi, magyar és egyetemes történelmi összefoglalók, kétnyelvű szótárak.

 

Szépirodalom: gyűjti a magyar nyelven megjelenő magyar és világirodalom klasszikusait, a magyar és a világirodalom kiemelkedő kortárs költők, írók műveit. Különös tekintettel az általános és középiskolák tanterveiben szereplő kötelező és ajánlott irodalmat.

Válogat a hazai és külföldi népszerű irodalomból és korlátozott számban gyűjti.

Gyermek részleg számára megkülönböztetett figyelemmel gyűjti a magyar és világirodalom nép- és műmeséit. A magyar és külföldi klasszikusok és kortárs írók ifjúsági műveit.

 

Szakirodalom: Gyűjti az egyetemes és magyar tudományos kutatás legújabb eredményeit közreadó munkákat, tudományos ismeretterjesztő műveket és a népszerű tudományos anyagot.

 

 Helyismereti dokumentumok:

A könyvtárak alapfeladata a levéltári dokumentumok kivételével a város és környéke történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, a teljesség igényével, hagyományos és nem hagyományos dokumentumok beszerzésével. A teljességre törekedve gyűjti a város történetéhez és kulturális életéhez kapcsolódó dokumentumokat, periodikákat, és a helyi lapokat.

 

A gyűjtemény ETO szerinti tagozódása:

0. Általános művek: A tudomány és a kultúra általános kérdéseivel, a tudományos ismeretekkel általánosságban foglalkozó lexikonok, kézikönyvek és ismeretterjesztő művek válogatva. Az információ, a művelődés, kultúra, sajtó történetével foglalkozó kézi- és ismeretterjesztő könyvek. A könyvtárral foglakozó szakirodalom segédkönyvtári szinten, segítve a középszintű szakmai oktatást is.

1. Filozófia, pszichológia: A lét-, szellem- és természetfilozófia; a pszichológia, logika, erkölcstan, esztétika szaklexikonai, klasszikusainak alapművei; kézikönyvei, ismeretterjesztő irodalma válogatva.

2. Vallás, teológia: a vallásfilozófia és vallástörténet lexikonai, kézikönyve, ismeretterjesztő munkái válogatva. A nagy világvallások történetéről, értelmezéséről szóló szakirodalom; ezek szent könyvei válogatva. Kisegyházakról szóló ismeretterjesztő munkák, figyelemmel kísérve a városban is működő közösségeket.

3. Társadalomtudományok: a társadalomtudományok elméletéről és módszertanáról szóló néhány alapvető mű; a szociológia kézikönyvei, ismeretterjesztő munkák válogatva; statisztikai évkönyvek, zsebkönyvek válogatva; a politika, közgazdaságtan, jogtudomány, nevelés és oktatás szaklexikonai, kézikönyvei válogatva, ismeretterjesztő munkák válogatva. A jogszabályok gyűjteményes kiadásai erős válogatással az avulás miatt, a tájékoztatást a kurrens kiadványokra kell építeni.

5.Matematika és természettudományok: általános természettudományi kézikönyvek és lexikonok; az egyes tudományágak (matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia stb.) szaklexikonai, kézikönyvei válogatva, az ismeretterjesztő irodalom és példatárak.

Alkalmazott tudományok: ezen tudományok (orvostudomány, mérnöki tudományok, technika, közlekedés, egészségügy, mezőgazdaság, háztartás, vegyipar, egyes iparágak, építőipar stb.) lexikonai, kézikönyvei erős válogatással, a helyi sajátosságokat figyelembe véve. Ismeretterjesztő szinten a természetes gyógymódokról, biogazdálkodásról szóló könyvek; mezőgazdaságnál a kistermelőknek szóló kiadványok; válogatva a szakácskönyvek, hobbytevékenységet segítő munkák.

7. Művészetek, szórakozás, sport: átfogó művészeti lexikonok, kézikönyvek válogatva, az egyes művészeti ágak történetét és stílusirányzatait tárgyaló kézikönyvek és ismeretterjesztő munkák válogatva; képzőművészeti albumok erős válogatással. A zene, film, színház ismeretterjesztő munkái; nagy alkotók, művészek életrajzai, önéletírásai. A sport történetéről kézikönyvek, az egyes sportágak szabálykönyvei válogatva, ismeretterjesztő munkák válogatva.

8. Nyelv és irodalom: a nyelvtudomány kézikönyvei válogatva, a magyar nyelv története és nyelvtana, egyes nyelvek nyelvkönyvei és szótárai válogatva; az irodalomtudomány kézikönyvei válogatva, lexikonok. Az egyes népek irodalomtörténete, kiemelve a magyar nyelvű irodalom története. A szépirodalomból a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak művei, a kortárs írók művei válogatva, a bestseller és ponyva irodalom válogatva, a helyi igények figyelembevételével.

9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: szaklexikonok és kézikönyvek válogatva, az egyetemes és magyar történelem ismeretterjesztő könyvei válogatva, nagyobb hangsúlyt fektetve a magyarok történetére általában. Földrajznál az egyes országok; hazánk tájainak, városainak útikönyveire, az útleírásokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Országtérképek válogatva, hazánk tájegységeinek, nagyobb városainak térképei. Kiemelten gyűjtjük a helytörténettel kapcsolatos dokumentumokat.

 

A könyvtári gyűjtemény tagozódása:

  • Kölcsönzői állomány: a könyvtár legnagyobb állományrésze, ide tartoznak a szépirodalmi művek, az ismeretterjesztő- és szakirodalom nagy része. Funkcióját tekintve felnőtt- és gyermek anyagra tagolódik.
  • Kézikönyvtár: ide tartoznak a nem kölcsönözhető lexikonok, kézikönyvek, adattárak, jogszabálygyűjtemények, térképek, útikönyvek stb. Itt helyezzük el külön gyűjteményként a helyismereti állományt és a helyi kiadványokat.
  • Audio-vizuális gyűjtemény: tartalmazza a zenei, prózai és nyelvi , DVD-ket, CD-ROM-okat, videokazettákat.
  • Periodika gyűjtemény: ide tartoznak a folyóiratok 

 

Az állományapasztás szabályai

A könyvtári gyűjtemény alakulása szempontjából az apasztás épp olyan fontos  munkafolyamat, mint a gyarapítás.A könyvtári feladatok  ellátásához szükséges , optimális összetételű gyűjtemény alakításához elengedhetetlen.

Az állományból kivonás lehetőségei:

  • fizikai elhasználódás
  • tartalmi elavulás
  • tervszerű állományapasztás ( a gyűjtőkör, a felhasználói igények változása miatt )
  • fölöspéldány
  • állományellenőrzésből adódó hiány

Esélyegyenlőség

A gyűjtemény főként papír alapú, nyomtatott publikált dokumentumokat tartalmaz. A vakok és gyengén látók számára hangoskönyvek beszerzésével biztosítunk esélyegyenlőséget. A könyvtár gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi nemzetiségi ( német, roma, szlovák) igényeknek megfelelően alakítja.

 

Vonatkozó jogszabályok

  • 3 /1975. ( VIII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról
  • 22/2005. (VII.18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról