Névadónk

Szabó Magda

 Szabó Magda  (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november  19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az írónő emlékháza Debrecenben található. Érdemes ellátogatni a városba, addig is ezen a linken virtuális sétát tehetünk Szabó Magda egykori otthonában.
 

„A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozole vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.” – Kiálts, város!

 

Életpályája: Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Ismert tanítványai közé tartozott Egri János műsorvezető és Kovács P. József televíziós bemondó.  Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.  Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét. Szabó Magdát  2007. november 19-én, 90 éves korában,  kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

 

Kitüntetései, díjai:

  • Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
  • József Attila-díj (1959, 1972)
  • Debrecen Város Csokonai-díja (1976, 1987)
  • Debrecen díszpolgára (1977)
  • Kossuth-díj (1978)
  • SZOT-díj (1982)
  • Pro Urbe Budapest díj (1983)
  • Getz Corporation-díj (1992)
  • Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
  • Déry Tibor-díj (1996)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1997)
  • Szép Ernő-jutalom (1998)
  • Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
  • A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
  • Magyar Corvin-lánc (2001)
  • Gundel művészeti díj (2003)
  • Prima Primissima díj (2003)
  • Femina-díj (2003)
  • Győri Könyvszalon alkotói díj (2003)
  • Premio Mondello-díj (2005)
  • Budapest díszpolgára (2006)
  • Hazám-díj (2007)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2007)
  • Tőkés László-díj (2007)

 

Dokumentumfilm: Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond

 

Művei:

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Kígyómarás (színmű, 1960)
  • Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (ifjúsági regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)
  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Abigél (filmforgatókönyv, 1976-1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990) Elektronikus kiadás
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp., 1995 (Örökségünk)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • A macskák szerdája (dráma, 2005)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)
  • Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
  • Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
  • Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.; sajtó alá rend. Tasi Géza; Európa, Bp., 2011 ISBN 978 963 07 9033 8
  • Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
  • Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nyusziék. Naplók 1950-1958; előszó Zeke Zsuzsanna, szerk. V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Magdaléna. A másik Für Elise nyomában; szerk. Tasi Géza, V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások; szerk. Urbán László; Jaffa, Bp., 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)

 

Szabó Magda emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Júlia utca 3. szám alatt
Szabó Magda emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Júlia utca 3. szám alatt

Megfilmesített művei

  • Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
  • Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
  • A Danaida (1971, Zsurzs Éva)
  • Kiálts, város (1974, Hajdufy Miklós, tv-film)
  • Abigél (1978, Zsurzs Éva)
  • Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
  • Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Sándor)
  • Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
  • Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
  • Nenő (2006, Soós Péter)
  • Az ajtó (2012, Szabó István)
  • Pilátus (2019, Dombrovszky Linda)

 

Forrás: Wikipédia